Miután Fodor Gábor 2010-ben kiesett a parlamentből, és az SZDSZ gyakorlatilag megszűnt, a politikus óraadásból és tanácsadásból tartotta fenn magát, de nem adta fel a visszatérést a politikába. Arról, hogy ennek érdekében kik és hogyan támogatták akkoriban Fodort és a majdani Liberális Pártot, sokféle történet kering. Névvel szinte senki nem akart nyilatkozni lapunknak, de volt olyan politikus is, aki csak a választások után lett volna hajlandó mondani bármit is.
Az egyik legkorábbi elbeszélés szerint Fodor még 2012-ben megkeresett több, a liberális térfélhez sorolt vállalkozót és politikailag valamennyire aktív ismert embert egy liberális párt alapításának ötletével. Az egyik ilyen találkozón a jogosan felmerült kérdésre, hogy honnan lesz minderre pénz (ne feledjük, a papíron ekkor még létező SZDSZ több száz milliós tartozást nyögött), Fodor állítólag azt válaszolta, Orbán Viktornak fontos, hogy a liberális értékek is megjelenjenek a politikában. A hírek szerint sietett hozzátenni, hogy ez nem járna függőséggel, mert a forrásokat arra használják, amire akarják. Fodor Gábor ezt és a többi hasonló történetet is határozottan cáfolta a Magyar Narancsnak, sőt azt is, hogy hogy a háttérből bárki komolyabb összeggel támogatta volna a Magyar Liberális Párt (MLP) létrejöttét, kampányait vagy éppen a közvetlen működését.
| ||
A képviselet nélkül maradt egykori SZDSZ-szavazókra mások is rástartoltak. Az MSZP akkori elnöke, Mesterházy Attila is szívesen látott volna egy liberális formációt, és állítólag (Horn Gábor és Kuncze Gábor mellett) Fodor Gábort is megkereste egy ajánlattal, amelyben politikai és anyagi támogatását is felajánlotta (lásd: Össze, borulás!, Magyar Narancs 2017. június 22.). Noha az elsősorban szintén a városi, liberális szavazókat megcélzó Bajnai Gordon is színre lépett 2012-ben, Fodor nem adta fel ambícióját, sőt van, aki azt állította a Narancsnak, hogy éppen Bajnai fölbukkanása gyorsította fel a folyamatot, amelynek eredményeként az MLP 2013 tavaszán megalakult. A pártelnök természetesen Fodor Gábor lett, aki a Narancsnak azt mondta, az alapításkor elsősorban Boruzs Andrásra, Szabadai Viktorra és Bősz Anettre támaszkodott. Lapunk azonban úgy tudja, ennél erősebb volt a hátszél. A szocialistáknak érdekük volt, hogy gyengítsék az eleinte viszonylag nagy támogatottságot élvező, Bajnai-féle Együttet, a Fidesznek pedig minden, az ellenzéki tortát tovább osztó formáció felbukkanása használt. Talán emiatt is visszatérő vélekedés az ellenzéki térfélen, hogy az MLP a Fidesz kreálmánya volna. Erre közvetlen bizonyítékot ugyan senki nem tud hozni (mi sem találtunk), de az elmúlt években Fodornak több olyan húzása is volt, amelyek alapot adhattak az efféle híreszteléseknek.
Új pártjának gründolásakor Fodor támaszkodhatott azokra a fővárosi SZDSZ-esekre, akik még 2010 után is bennmaradtak a pártban, és mindenképp a szabaddemokrata romokon akartak valamit létrehozni. Közülük valóban Szabadai Viktor neve lehet ismerős, aki ma az MLP fővárosi választmányának elnöke. Forrásaink szerint Törő Csaba üzletember is ott volt a párt alapításakor Fodor környezetében, egy másik ismert üzletember, Mesterházy Ernő pedig – változó intenzitással – több mint tíz éve segíti a volt szabaddemokrata politikus pályáját.
Törő IT-vállalkozásokból gazdagodott meg, és Fodor Gábor tanácsadója volt annak minisztersége idején, 2007–2008-ban. Az üzletember anyagilag támogatta Fodor kampányát Kóka János
ellen az SZDSZ elnöki posztjáért (lásd: Manók tánca, Magyar Narancs 2007. március 15.). Törő 2010 után munkát is adott Fodornak, a Narancsnak pedig többen azt mondták, hogy az MLP létrehozásában is támogathatta Fodort. Más forrásaink szerint viszont Törő kapcsolata évekkel ezelőtt megszakadt Fodor Gáborral. Az tehát, hogy Törő cégei a NER-ben is megtalálták a számításukat, már nem jelent semmit a Liberálisok szempontjából. (Törő akkori cége, a Geohidroterv jelentős értékű közbeszerzéseket nyert el a Közgép, majd a Duna Aszfalt konzorciumi partnereként, illetve alvállalkozójaként, új vállalkozását pedig az Eximbank is támogatja). Fodor erről azt mondta, hogy Törő csak a minisztersége idején segítette a munkáját, a pártalapításkor már nem voltak szoros kapcsolatban, és évek óta nem is találkozott az üzletemberrel. Az MLP elnöke hasonlóan nyilatkozott Mesterházy Ernőről is: ő sem támogatta soha a pártot. „Jóban vagyunk, nagyszerű producernek tartom, de nincs befolyással a Magyar Liberális Párt működésére.” Ez már csak azért is érdekes, mert még Fodor környezetéből is úgy tájékoztatták lapunkat, hogy ennél azért szorosabb a kapcsolat Fodor és Mesterházy között, ráadásul Demszky Gábor volt tanácsadójának a nevét minden forrásunk megemlítette, amikor a liberális pártról beszéltünk. Egyesek szerint komoly összegekkel támogatta Mesterházy az MLP létrejöttét, mások szerint viszont csak tanácsaival és kapcsolati hálójával segítette Fodort.
Mesterházy 2010-ben a Hagyó-ügy másodrendű vádlottja lett, le is tartóztatták, ám rövid idő elteltével kiengedték, és azóta minden vádpont alól felmentették. A perek után egy ideig visszahúzódott, de kapcsolata például Fodor Gáborral még ebben az időszakban sem szakadt meg. Mesterházy mára üzletileg is összeszedte magát, egyre többet hallani a nevét.
2014: a nagy visszatérés
A 2013 nyarán formálódó ellenzéki összefogásból eleinte kimaradt mind Gyurcsány Demokratikus Koalíciója (DK), mind Fodor MLP-je. A szocialisták úgy számoltak, Bajnai elég lesz ahhoz, hogy a DK-t a parlamenti küszöb alatt tartsák, az MLP-t pedig sehol sem mérték. A számítás azonban nem jött be, a DK 2013 végére feljött 3–4 százalékra, Gyurcsány pedig azzal kampányolt, hogy csak a teljes összefogásnak van értelme, de ha úgy alakul, önállóan indulnak. Megkezdődtek tehát a tárgyalások az összefogás kibővítéséről, és forrásaink szerint amikor nyilvánvaló lett Mesterházy Attila számára, hogy Gyurcsányékat is be kell venni az összefogásba, akkor dobta be a szocialista pártelnök Fodor Gábor nevét. A tárgyalások végül annyira jól zárultak az MLP szempontjából, hogy Fodor egyből az országos lista negyedik helyét kapta meg. Fodor szerint az MSZP már a kezdetektől számított a Liberálisokra. „Aztán később kicsit megingott az MSZP vezetése, de végül mégis összeállt a teljes összefogás. Ami már csak a választási törvény miatt is kényszer volt.”
Egyes szocialista vélekedések szerint Mesterházy Attila azért akart minél szélesebb összefogást, hogy jobban el tudja teríteni a felelősséget a várható vereséget követően. Mások viszont arról beszéltek a Narancsnak, hogy Mesterházy Fodor személyében Gyurcsány ellensúlyát látta, és úgy gondolkodott, a több kis párt miatt csak az MSZP-nek lesz önálló frakciója a baloldalon. Fodor mellett szóltak bizonyos felmérések is (az idősebb városi, baloldali-liberális női szavazók körében állítólag kifejezetten népszerű volt), és az összefogásban attól is tartottak, hogy ha kimarad, akkor Fodor önállóan indul, és „végigturnézza az ATV-t, hogy nem teljes az összefogás”.
Fodor tehát Mesterházy Attilával tárgyalt az együttműködésről, de rajta kívül mindössze négy párttársa került fel a 198 fős országos listára, szemben például a DK 20 helyével. Márpedig annak, hogy egy pártnak hány politikusa van az országos listán, kiemelt szerepe van a pártfinanszírozás szempontjából. Az állami kampánytámogatásból mindössze 9 millió forint jutott a pártnak.
A választások után valóban csak az MSZP tudott frakciót alakítani az összefogás pártjai közül. Mivel egy frakciónak sokkal több anyagi támogatás és felszólalási lehetőség jár, mint a független képviselőknek, Fodort mindkét oldalról megkeresték. Az Együtt csak a puhatolózásig jutott, a DK viszont hivatalosan is felkérte, hogy közösen alakítsanak képviselőcsoportot. Az MLP vezetése végül úgy döntött, nem csatlakoznak senkihez, amit Fodor lapunknak részben azzal indokolt, hogy önálló pártként akart működni a ciklus négy éve alatt, részben pedig azzal, hogy Gyurcsánnyal 2007–2008 során nagyon megromlott a viszonya, amikor SZDSZ-elnökként világossá tette az akkori miniszterelnök számára, hogy nem akar vele együtt kormányozni.
A négy évnek az MLP 2014-ben egy parlamenti képviselővel és évi 75 millió forintos állami támogatással vágott neki (ebben benne van az MLP pártalapítványának járó pénz is). Hivatalosan ennyiből, némi adományból és Fodor Gábor képviselői költségtérítéséből működik tehát a párt.
2014–2018: kétes húzások
Az MLP igyekezett valamiféle önálló arculatot felmutatni, nem sok sikerrel. A párt néhány önálló akciója kívülről nézve sokszor értelmezhetetlen volt, más pártok viszont úgy kezelték ezeket a próbálkozásokat, hogy mögöttük valójában a Fidesz áll.
A 2014-es főpolgármester-választás során nem álltak be a közös ellenzéki jelölt mögé, hanem önállóan próbálkoztak Bodnár Zoltánnal, aki rengeteg plakátról nézett le a budapestiekre, ami több kérdést is felvetett. Szigetvári Viktor, az Együtt országos tanácsának elnöke például azt mondta a Narancsnak, hogy ők hiába talpaltak, sehogy sem tudtak plakáthelyeket szerezni jelöltjeiknek, és nem azért, mert túl drága lett volna a hirdetés: még ajánlatokat sem kaptak. Ráadásul az önkormányzati kampányra 30 millió forint hitelt is kapott az MLP egy meg nem nevezett banktól (lapunk úgy tudja, az egyik takarékszövetkezettől), miközben más – a Liberálisoknál nagyobb – ellenzéki pártok képtelenek a piacról hitelhez jutni. Fodor Gábor magyarázata szerint nekik lett volna javaslatuk közös jelöltre, de azt a többi párt nem fogadta el (hogy kit ajánlott, nem árulta el). A plakáthelyeket az egyik liberális politikus személyes (és politikától független) kapcsolatain keresztül sikerült elintézni, igen kedvező feltételekkel, és Fodor szerint a hitel mögött sincs semmi rejtély, hiszen annak fedezete a párt állami támogatása volt.
Hasonló a megítélése a 2016-os kvótanépszavazáson elfoglalt MLP-álláspontnak is. A baloldali ellenzéki pártok az otthon maradásra vagy az érvénytelen szavazásra buzdítottak, egyedül a Liberálisok kampányoltak az „igen” szavazatok mellett. Úgy tudjuk, a párton belül is komoly viták előzték meg ezt a döntést, hiszen az „igen”-ek győzelmének semmi esélye sem volt, viszont a részvételt megdobhatták az így szavazók érvényes voksai, így a szavazás akár érvényessé is válhatott volna. Ám Fodor ma is úgy gondolja, helyesen döntöttek. „Meg akartuk mutatni magunkat a nyilvánosságnak. Igennel szavazni az Európai Unió melletti kiállást jelentette, annak elfogadását, hogy az unió igenis hozhat ránk nézve kötelező döntéseket.” Fodor szerint számítani lehetett arra, hogy a népszavazás érvénytelen lesz, ezért a többi ellenzéki párt a gyáva megoldást választotta.
Az MLP „fideszességének” gyanúját több – jóindulattal is minimum szerencsétlennek nevezhető – más eset is táplálta. Például 2016-ban Fodor a Mandinernek arról beszélt, hogy „[Orbán] Viktor vagány, bátor és becsületes ember volt katonakorában és az egyetemen is” – az interjúval szinte egy időben Fodor akkori felesége, Czeizel Barbara miniszteri biztos lett Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter alatt. Vagy: az eszkalálódó menekültválság közepén az MLP olyan témákat dobott be a nyilvánosságba, mint az eutanázia vagy a drogliberalizáció kérdése. Vagy: az MLP nem bizonyult a Fidesz igazán kemény ellenzékének, a Liberálisok politikai teljesítménye messze elmarad bármelyik másik ellenzéki pártétól. Fodor ellenfelei szerint ez szintén arra bizonyíték, hogy összejátszik Orbánnal, mások szerint viszont egyszerűen ilyen Fodor személyisége. „Hisz a nem létező rendszerváltáskori politikában, hogy érvelni kell és normálisan beszélni egymással. Ez a mai politikai világ nem neki való” – jellemezte egy ismerője. A túl puha ellenzékiség miatt hagyta el a pártot Bodnár Zoltán is 2016 végén. Az MLP korábbi főpolgármester-jelöltje akkor közleményében azt írta, hogy politikai nézetkülönbségei alakultak ki Fodorral annak kapcsán, hogy a párt Orbán Viktor ellenzéke, vagy az egész diktatórikus rendszer ellenzéke legyen-e, és Bodnár ez utóbbit képviselte. Fodor a Narancsnak is arról beszélt, hogy autoriter rendszer van Magyarországon, nem pedig diktatúra. „Most lehet szavazni, az emberek elmondhatják a véleményüket. Nekünk a Kádár-rendszerben szamizdatot kellett csinálnunk.”
Ugyanakkor eljutottak hozzánk olyan hírek is, hogy Fodor kapcsolata nem szakadt meg Orbán Viktorral, és szükség esetén beszélni is tud vele egy-egy ügyben. Viszonyukat többen úgy jellemezték, hogy Fodor „nem képes kilépni régi kapcsolataiból”, és valószínű, hogy Fodornak nincs valódi kapcsolata a miniszterelnökkel. Ezzel némileg összecseng, hogy Fodor a Narancsnak így fogalmazott: ellenfelei nem az ellenségei, ő mindenkivel jó személyes kapcsolatra törekszik. Viszonyát Orbánnal a kétezres évek elejére rendezte, és azóta, ha összefutnak a Parlamentben, váltanak pár szót, ennél többről azonban nincs szó.
2018: az utolsó szalmaszál
Fodor szerint az őt és pártját ért alaptalan vádakat azok a pártvezetők terjesztik, akik az MLP 1–3 százaléknyi szavazójára hajtanak. (Itt megjegyeznénk, mi még nem láttunk olyan közvélemény-kutatást, amely 1 százalék fölé mérte volna a pártot.)
Miután az MSZP-nek sikerült előző miniszterelnök-jelöltjét, Botka Lászlót kiutálni, Fodor neve újra előkerült a szocialistáknál. Molnár Gyula pártelnök forszírozta, hogy Fodor biztos befutó helyet kapjon a listán; elsősorban a tanácsadói győzködték erről. Úgy tudjuk, ez a két tanácsadó nem más, mint Horn Gábor és Mesterházy Ernő, akik rendszeresen részt vesznek az MSZP stratégiai megbeszélésein. Mesterházy szerepét Fodor tagadta a Narancsnak, Horn Gábor viszont éppen akkor távozott Fodor irodájából, amikor mi megérkeztünk oda. Róla azt mondta Fodor, hogy „Gábor sok embernek dolgozik, én is ki szoktam kérni a véleményét”. Fodornak már csak azért is szüksége lehet ilyen barátokra, mert a megítélése nagyon rossz a szocialista párton belül: sokan még az SZDSZ-es időkben tanúsított magatartása miatt neheztelnek rá, de nem elégedettek az elmúlt négy évben felmutatott ellenzéki teljesítményével sem, azt pedig minden őt ismerő forrásunk kiemelte, hogy Fodor „nem éppen a fáradhatatlan munkabírásáról ismert”. Ráadásul sok szocialista sokallta azt is, hogy a lista első 20 helyéből 3 jutott a Párbeszédnek, és a DK-nak korábban átengedtek 46 egyéni körzetet. Ezek után Molnár egyedül maradt a véleményével az elnökségen belül: bár hajlandóak együttműködni az MLP-vel, Fodorból egyértelműen nem kérnek. Az MSZP választmánya később úgy döntött, hogy az MLP-t pártként nem veszik fel listájukra; elsősorban azért, mert három párt közös listájának 15 százalék kell a parlamentbe jutáshoz (sokan az MSZP–Párbeszéd számára szükséges 10 százalékot is rizikófaktornak tartják). A lista 15. helyét viszont megkapta Bősz Anett, az MLP ügyvivője. Annak okát, hogy nem került fel a listára, Fodor nem a saját teljesítményében látja. „A nagyon rossz helyzetben lévő MSZP belharcába keveredtem bele, az egymással küzdő felek ürügyként használták a személyemet” – mondta a Narancsnak.
Hivatalosan az MLP nem listaállító szervezet, ezért állami támogatás sem jár nekik a következő négy évben. Így a többi párt jóindulatán múlik, hogy mennyiből gazdálkodhatnak és egyáltalán életben maradnak-e. Bősz Anett hivatalosan az MSZP jelöltje, a lista utolsó két helyére pedig felkerült az MLP-s Sermer Ádám és Boruzs András is, mindketten a Párbeszéd színeiben. Fodor mindenesetre arra számít, hogy egyelőre ő marad a Liberálisok elnöke, bízik abban, hogy a pártnak lesz annyi forrása, hogy a „gyilkos harc közepette” fennmaradjon, így most még nem tervez civil állást keresni 2018 után. Az MLP-nek mintegy 500 tagja és 4–5 ezer fős támogatói bázisa van Fodor szerint. Büszke arra, hogy ők adják a 107 lakosú Besence polgármeseterét, Ignácz Józsefet, és hogy több vidéki nagyvárosban vannak regionális szervezeteik, Pécsett, Békéscsabán vagy Nyíregyházán még liberális klubokat is szerveznek. „Nagy eredmény – mondta Fodor –, hogy Anett felkerült a listára. Büszke vagyok arra, amit eddig elértünk, keményen megdolgoztunk azért, ahol vagyunk, de nem vagyok elégedett, a jövőben eredményesebben kell dolgoznunk.”
| Közjáték Gyöngyösön Különös közjáték zajlott le február elején Gyöngyösön. Hiesz György, a város szocialista polgármestere egy sajtótájékoztatón könnyeivel küszködve jelentette be, hogy mégsem indul az országgyűlési választásokon, és az MSZP-ből is kilép. Mint elmondta, őt még Botka László nevezte meg gyöngyösi jelöltként, ám Molnár Gyula úgy döntött, Fodor Gábort indítja a körzetben. Hiesz, mint mondta, minderről még csak nem is a pártvezetéstől, hanem Fodortól értesült. Gyöngyösön négy évvel ezelőtt harmadik lett az MSZP jelöltje az országgyűlési választásokon, a nyertes fideszes azonban csak pár szavazattal előzte meg Vona Gábort. Az MSZP és a Párbeszéd vezetőségében úgy számolnak, hogy jelöltjük most is csak a harmadik helyre számíthat, kézenfekvő lett volna tehát a polgármester lecserélése Fodorra. Az MLP elnöke ráadásul szintén gyöngyösi, és már nyert ott egyszer mandátumot – igaz, még 1994-ben. Így az MSZP-nek nem kellett volna az amúgy is szűkös erőforrásait egy biztos vesztes körzetre pazarolni, ráadásul a gyengébb jelölttel Vona Gábornak is szívességet tettek volna. A Jobbik elnöke az Indexnek adott februári interjújában maga mondta, ő is arra bátorítja az embereket, hogy a helyben legerősebb jelöltre szavazzanak, akkor is, ha az nem jobbikos – ez a hozzáállás valószínűleg kölcsönös. A gyöngyösi forgatókönyv nem ott bukott meg, hogy maga Fodor sem ambicionálta az egyéniben való indulást, hanem azon, hogy Hiesz nem Molnártól tudta meg a cserét, és ezen a helyi MSZP is kiborult. Miután Hiesz nyilvánosan bejelentette, hogy kilép a pártból, Molnár Gyula és Mesterházy Attila személyesen utazott le Gyöngyösre rendet tenni, ám ott a megyei MSZP-sek ultimátumot adtak nekik: ha Fodor lesz a párt gyöngyösi jelöltje, akkor mindenki távozik a hevesi szervezetből. Így aztán Molnárnak nem maradt más választása, mint Orosz Bálintot, az MSZP kevéssé ismert gyöngyösi elnökét indítani. Molnár Gyula és Fodor Gábor viszont utólag úgy magyarázza a Gyöngyösön történteket, hogy az Hiesz György magánakciója volt, mivel ő jövőre is indulni akar a polgármester-választáson, és függetlenként több esélyt lát, mint MSZP-s jelöltként. A Narancsnak nyilatkozva Fodor azt állította, Hiesz neki beismerte, hogy nem akart indulni az országgyűlési választásokon. A gyöngyösi polgármester viszont cáfolja, hogy eleve vissza akart volna lépni, hiszen ő maga jelentkezett erre a feladatra. |
